Otthon van az urna. Bármikor eltemethetem?

Amikor elveszítünk egy szeretett családtagot, a gyász fájdalmában gyakran a legmegnyugtatóbb gondolat, ha hamvait a közelünkben tudhatjuk. Magyarországon az ezredforduló óta egyre elterjedtebb a hamvak hazavitele, legyen annak oka érzelmi kötődés vagy éppen anyagi megfontolás.

De mi történik akkor, ha az idő múlásával úgy érezzük: az otthonunk polca vagy a nappali sarka mégsem a legmegfelelőbb végső nyughely? Vajon eltemethetjük az urnát hetekkel, hónapokkal, vagy akár évekkel később is?

A rövid és megnyugtató válasz: Igen, bármikor.

Íme minden, amit a hazavitt hamvak utólagos elhelyezéséről jogi és gyakorlati szempontból tudni érdemes.

A törvény a mi oldalunkon áll

A temetkezésre vonatkozó hazai jogszabályok (pontosabban az 1999. évi XLIII. törvény) szigorúan szabályozzák a hamvak kiadását. Amikor valaki hazaviszi az urnát, nyilatkoznia kell arról, hogy méltó körülmények között tárolja azt, és a többi hozzátartozónak is biztosítja a kegyeletgyakorlás lehetőségét.

A törvény azonban nem kötelez arra, hogy a hamvak örökre otthon maradjanak. Nincs elévülési idő vagy határidő: ha a család később úgy határoz, hogy szerettüknek egy temetőben vagy templomban van a végső helye, az urna bármikor eltemethető. A temetők és egyházközségek minden további nélkül befogadják a korábban hazavitt hamvakat.

Miért döntenek sokan az utólagos temetés mellett?

Bár az első időszakban sokaknak nyújt vigaszt az urna fizikai közelsége, a kegyeleti szakemberek és pszichológusok tapasztalatai alapján sok család végül mégis a temetés mellett dönt. Ennek leggyakoribb okai:

• A gyászfeldolgozás nehézségei: Az urna állandó, mindennapi jelenléte a lakásban folyamatosan emlékeztet a veszteségre, ami egy idő után megrekesztheti a gyászfeldolgozás természetes folyamatát. Sokak számára a temetés jelenti a lelki lezárást.

• Családi konfliktusok: Mivel az urnát tároló családtagnak biztosítania kell a rokonok számára a megemlékezés lehetőségét, ez olykor kényelmetlen szituációkat vagy feszültséget szülhet. Egy nyilvános, semleges helyen (pl. temetőben) mindenki akkor róhatja le tiszteletét, amikor csak szeretné.

• Költözés és biztonság: Egy költözés vagy egy véletlen baleset során az urna megsérülhet. Ennek feldolgozása hatalmas lelki teher, a hamvak elvesztése pedig jogilag kegyeletsértésnek is minősül.

Milyen lehetőségeink vannak, ha a temetés mellett döntünk?

Ha megérett a döntés, a már otthon lévő hamvakat pontosan ugyanazokkal a módszerekkel lehet végső nyugalomra helyezni, mint egy azonnali temetésnél:

1. Temetői elhelyezés: Az urna kerülhet urnafalba (columbárium), önálló urnasírba a földbe, de akár egy már meglévő, hagyományos koporsós családi sírba is betemethető.

2. Templomi urnafülke: Sokan választják a templomok vagy altemplomok urnafülkéit, amely békés, időjárástól védett, meghitt környezetet biztosít az emlékezésre.

3. Alternatív megoldások: Lehetőség van temetőn belüli szórásos temetésre, emlékerdőben egy fa gyökereinél történő elhelyezésre, vagy megfelelő engedélyek birtokában vízre engedésre is.

Mik a gyakorlati teendők?

Ha szeretné eltemetni a hazavitt urnát, mindössze fel kell keresnie egy temetkezési szolgáltatót, vagy egyeztetnie a kiválasztott temetővel, plébániával. Szüksége lesz az urna átvételekor kapott hivatalos dokumentumokra (különösen a halottvizsgálati bizonyítványra, vagy ennek hiányában a halotti anyakönyvi kivonatra), amelyek igazolják a hamvak eredetét.

A temetkezési irodák átvállalják a teljes temetési folyamatot és ha a család igényli, a hamvak elhelyezését egy szép, újabb búcsúszertartás is kísérheti.