Az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj számítása 2026-ban

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül megállapítható hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj – összegét abból az öregségi nyugdíjból számolják ki, amely az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Amikor az elhunyt hozzátartozó már öregségi nyugdíjban részesült

Ha az elhunyt jogszerző a halál időpontjában már öregségi nyugdíjas volt, vagy

– korhatár előtti ellátásban,

– szolgálati járandóságban,

– táncművészeti életjáradékban, vagy

– átmeneti bányászjáradékbanrészesült,

úgy abban az esetben a halál időpontjában az elhunyt jogszerzőt megillető nyugdíj/ellátás összege lesz a hozzátartozói nyugellátás alapja.Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugellátás megállapítása iránti igényeket a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához kell előterjeszteni, ez a nyugdíjszerv fogja elbírálni az igényeket.

Amikor az elhunyt jogszerző a halála időpontjában még nem volt nyugdíjas, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült

Más a helyzet, ha az elhunyt jogszerző a halála időpontjában még nem volt nyugdíjas, vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban – rehabilitációs, rokkantsági ellátásban – részesült. Ezekben az esetekben a hozzátartozói nyugellátás alapja az az elméleti nyugdíj összeg lesz, amely az elhunyt jogszerzőt az elhalálozása időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.Ezen hozzátartozói nyugdíjigényeket a túlélő hozzátartozó lakóhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási/nyugdíjbiztosítási főosztályához kell benyújtani, ezen nyugdíjszervek fogják elbírálni az igényeket. Ezen esetekben a jogszerző a halála időpontjában nem minősült nyugdíjasnak, ezért a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkeresetet az elhunyt jogszerzőnek az 1988. január 1-jétől a halála időpontjáig szerzett kereseti adataiból fogják kiszámítani, valamint vizsgálat tárgyát képezi még az a tény is, hogy az elhunyt jogszerző a halála időpontjáig megszerezte-e az életkorához előírt szolgálati időt, ennek hiányában ugyanis a hozzátartozói nyugdíjigény elutasításra kerül.Az előzőekben említett szolgálati időből és átlagkeresetből kerül majd kiszámításra annak az öregségi nyugdíjnak az elméleti összege, amely a jogszerzőt a halála időpontjában megillette volna.

Az özvegyi és szülői nyugdíj összegét a fentieken túlmenően egyéb tényezők is befolyásolják

Ilyen például az özvegy, illetve a szülő, nagyszülő élethelyzete, valamint azon tény is, hogy az özvegy részesül-e saját jogú nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, illetve megváltozott munkaképességű személyek ellátásában.

Az özvegyi nyugdíj mértéke

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj – ami általánosságban az elhunyt jogszerző halálától számított egy évig jár – összege minden esetben az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillető saját jogú nyugdíjának a 60 százaléka, függetlenül azon ténytől, hogy az özvegy az ideiglenes özvegyi nyugdíj mellett részesül-e saját jogán bármilyen ellátásban vagy sem. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj lejártát követően, a jogosultsági feltételek fennállása esetén, özvegyi nyugdíj – korábbi nevén állandó özvegyi nyugdíj – állapítható meg az özvegy részére, melynek mértéke:

– a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű, de rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesülő özvegy esetében 60 százaléka,

– a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltött, vagy megváltozott munkaképességű, és egyidejűleg rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, saját jogú nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy esetében 30 százaléka annak az öregségi nyugdíjnak, amely az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A 60 százalékos mértékben megállapított özvegyi nyugdíj helyett 30 százalékos mértékű özvegyi nyugdíj kerül megállapításra attól az időponttól, amelytől az özvegy saját jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül.Az özvegyi nyugdíjnak nincs jogszabályban meghatározott minimum összege, továbbá több jogosult esetén a fent említett mértékben megállapított özvegyi nyugdíj egyenlő arányban kerül megosztásra. Az elvált házastárs özvegyi nyugdíja a tartásdíj összegénél nem lehet több. Ha az elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

Az árvaellátás mértéke

Az árvaellátás gyermekenként, az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillető saját jogú nyugdíjának a 30 százaléka. Ha az árva mindkét szülője elhunyt, vagy akinek az életben lévő szülője megváltozott munkaképességű (egészségi állapota legfeljebb 50 százalék), az árvaellátás összege a jogszerzőt megillető saját jogú nyugdíjának a 60 százaléka.Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult árvaellátásra, részére azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára kedvezőbb. Az árvaellátásnak van jogszabályban meghatározott minimum összege. A 2026. évben megállapításra kerülő árvaellátás minimális összege havi 50 000 forint. Az árvaellátás összegét nem érinti, ha az árva keresőtevékenységet folytat, vagy egyéb ellátásban részesül.

A szülői nyugdíj mértéke

A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével. Ha a szülő nem rendelkezik saját jogú nyugellátással, akkor a szülői nyugdíj összege az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillető saját jogú nyugdíjának a 60 százaléka. Ha a szülő saját jogú nyugellátásban részesül, akkor a szülői nyugdíj összege az elhunyt jogszerzőt a halála időpontjában megillető saját jogú nyugdíjának a 30 százaléka. A szülői nyugdíjnak sincs jogszabályban meghatározott minimum összege, több jogosult esetén pedig a szülői nyugdíjat is meg kell osztani.