A muszlim temetkezés hagyományai

A Télizöld Kegyeleti Szolgálat számára kiemelten fontos, hogy minden felekezet hagyományai és vallási előírásai iránt maximális tisztelettel és érzékenységgel közelítsünk. Így természetesen a muszlim közösségek búcsúztatási szokásait is teljes körű támogatással, a lehető legnagyobb odafigyeléssel segítjük.

Budapesten, az Új köztemetőben külön muszlim parcella áll rendelkezésre, amely a vallási előírásoknak megfelelő temetkezést tesz lehetővé. Emellett a család számára biztosított egy külön helyiség is, ahol a hagyományos mosdatási szertartást méltó körülmények között elvégezhetik.

Ügyintézés során minden esetben arra törekszünk, hogy a szükséges folyamatokat a lehető legrövidebb időn belül elindítsuk és lebonyolítsuk, hiszen a muszlim hagyományok szerint a temetés mielőbbi megtartása kiemelt jelentőségű. Célunk, hogy a családok a vallási hagyományaiknak megfelelően, békében és zavartalanul vehessenek búcsút szerettüktől.

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb elemeket, amelyeket a muszlim temetési rítusok kapcsán érdemes tudni.

---

A halál pillanata – a „muhtadar” állapot

A muszlim hagyományban a haldoklásnak külön neve van: muhtadar. Ez az az időszak, amikor az élet végének jelei már nyilvánvalóvá válnak. Ilyenkor a család – ha lehet – a haldokló köré gyűlik, a testet pedig a Qibla, azaz Mekka irányába fordítják. A hozzátartozók gyakran Koránt recitálnak és imákat mondanak, a haldokló pedig – ha tudata engedi – a Shahada szavaival ("Tanúsítom, hogy nincs más isten, csak Allah, és tanúsítom, hogy Mohamed az Allah küldötte.")  igyekszik eltávozni.

A muszlim hit szerint ez segít abban, hogy a lélek békében térhessen meg Allahhoz.

A test megtisztítása – családi kötelesség

A halál beállta után a test ellátása a Szunna alapján a család feladata. A házastárs vagy az azonos nemű rokon végzi el a mosdatást, amely legalább három alkalomból, de mindenképpen páratlan számú mosásból áll. Ha a test három mosás után sem tiszta, folytatni kell mindaddig, amíg szükséges.

A tisztaság nem csupán fizikai értelemben fontos: az iszlám szerint ez a lélek méltó útjának része.

A dzsanázah – a muszlim temetési ima

A muszlim közösség számára a dzsanázah ima kötelesség. Ha egy közösségben senki nem mutatja be az imát, az egész közösség mulasztást követ el.

Az ima során:

• a férfiak és nők külön sorokban állnak,

• az imám (vagy a család legidősebb férfitagja) Mekka felé fordul,

• a halott teste előtte helyezkedik el.

A muszlimok hite szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy halálakor a többi muszlim elmondja érte a dzsanázah imát.

Az ima után a temetésnek a lehető leghamarabb meg kell történnie.

A sír kialakítása 

A testet a jobb oldalára fektetve, arccal Mekka felé fordítva helyezik a sírba. Ehhez készül az úgynevezett lahd, egy a sírgödör oldalába vagy aljára vájt keskeny üreg.

A lahd célja, hogy a test természetes módon, levegővel érintkezve, minél gyorsabban lebomoljon. A sírt nem lehet több földdel visszatölteni, mint amennyit kiemeltek, és nem használható égetett tégla vagy mesterséges anyag. Csak természetes anyagok – agyag, fa – jöhetnek szóba. A muszlim hit szerint a halott a temetés után a Végítélet Napjáig a sírban marad; ezért az exhumálás nem megengedett.

Temetőlátogatás és imák a sírnál

A sírlátogatás megítélése a különböző iskolák között eltérő:

• van, ahol helyesnek tartják a látogatást és a Korán recitálását

• máshol csak az üdvözlés és imádkozás (Du’a) elfogadott.

• A Saría szerint virág vagy koszorú elhelyezése helytelen a síron

Egy hadísz (szájhagyományon át öröklött szokás)  úgy tartja, hogy a Jászín szúra felolvasása enyhíti a sírban lévők büntetését, és a recitáló ugyanúgy jutalmat kap.

A hamvasztás tiltása

Az iszlám tanítása szerint a test tisztelete a földbe történő temetést jelenti. A hamvasztást a vallás nem támogatja, mivel a tűz az iszlám szimbolikájában az alvilághoz és nem az isteni fényhez kapcsolódik. Ezért a hamvasztás szigorúan tiltott.

A bejegyzéshez Mihálffy Balázs: Kortárs iszlám enciklopédia 2. kötete szolgáltatta az információkat.